...,és én nagyon szeretem a fémes ízű, párás reggeleket, mikor fanyar illatúvá válnak az fák, a levelek és a rozsdás csavarok. Gyöngyök ülnek a pókhálókon, és én félve közelítek feléjük, nehogy a művészi üveg nyaklánc golyói szétguruljanak egy véletlen érintéstől.
Biztosan az egyéniségünknek megfelelően választunk számunkra kedves évszakot. Miért is lenne másképp?
Kissé hűvös vagyok, visszafogott, mértéktartó, elvonuló, a csend is a barátom, miért is ne az ősz és a tél állnának közelebb hozzám a másik két évszaknál.
Szép időszak vár rám, mint mindig.
Van amikor létezünk, és van amikor élünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése