2014. október 13., hétfő

Kávézás


Egyre kevesebbet kávézom, egészségügyi okokból inkább az ásványvíz és a tea, amit választhatok. 
A kávét szeretem, és éppen ezért becsülöm meg, ha pár szép percet, az időt nyújtva ülhetek egy csésze kávé mellett.
Lassan iszom, az ízét, illatát, a csészék formáját, a fényeket vagy félhomályt, a zsongást vagy éppen a csendet ráadásként adom magamnak, és azt a valakit, aki velem van.

"Van a kávé... A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű."
Csitáry-Hock Tamás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése