Este

Nyüzsgés

Szombaton sok ember, sok zene, sok áru és sok sátor...A szüret ünnepe volt Kőszegen.
A kisváros felélénkült még a szürkésbarna ősz előtt egy hétvégére, hogy olyan békés, csendes legyen később, mint amilyen egyébként is szokott lenni.

Fábri Péter: Vers, anyámnak főleg

Szelíd vagyok. 

Csak azokat marom meg

akiket szeretek

s hazug, botladozó

bocsánatot ezért 

nem kérhetek.

Mert nincs bocsánat

ahol szeretet van

csak szeretet tovább.

Akiknek nem tudtam megbocsátani

azokat szerettem legtovább.

Napok pillanatai

Ékszerdoboz

Az ősz és a tél ékszerdoboz ezüsttel, gyémánttal. A másik két évszak is, de inkább színes bizsukkal.
Kőszegen a szüreti felvonulástól kicsit elfordulva a másik oldalon lévő sövényt néztem a még reggeli eső maradványaival, és a pókok szorgos munkáinak eredményeivel.

Sajttal töltött gomba

A közepesnél nagyobb gombafejekből kiszedem a tönköket, átkenem olívaolajjal, pár cseppet csurgatok is rá, és sütőbe teszem, hogy levet eresszen, és kicsit megrogyjon. Kb. 8-10 perc. A tönköket is beletehetem közéjük.
A fejben összegyűlt levet kiöntöm belőle, majd sajtkockákat( én általában Camembert-t)  teszek bele. Teszek rá egy tekerés borsot, olívabogyókat  vagy kapribogyókat. Vissza a sütőbe, míg a sajt beleolvad, addig benn tartom. Újabb 10 perc, sütőtől függ. 
Ha kedvem úgy diktálja apróra vágott snidlinggel tálalom, és vagy puha fehér kenyérrel, mert a levet jól lehet tunkolni vagy rizst adok hozzá. A barna rizs kifejezetten illik hozzá.

Találkozás

       

A kinti forgatagban nem találtuk Tonit, pedig tudtuk, hogy ott lesz abban a városkában aznap, ahol mi is.

Vége lett az egyik délelőtti szüreti napos programnak, és kávéra vágytam, de leginkább arra, hogy WC-re is mehessek, és tudtuk, hogy ez a kávézó az ő kedvenc helye is.

Elkezdtem kavarni  a tejszínt az éppen csak elém tett kávéba, mikor a bordó rojtos függönnyel díszített ablakon át megláttam a barátot. 

Gyorsan jeleztem a pincérnek, hogy nem éppen megszököm( bár MG ott maradt), csak gyorsan szólnom kell valakinek, akit még el is értem, és vele tértem vissza. 

Le is ült az asztalunk melletti még egy szabad helyre, és egyikünk arcáról sem tűnt el  mosoly...

Otthon ősszel

Mindig van valami az évszakokból  a lakásban dekorációként. 
Csak éppen valami kis hangulat, alig látható, de ez  a "valami" leginkább az őszből és a télből van jelen nálam: bogyó, levél, ág... Egyszerű mintázat, visszafogott színek, könnyen törő anyagok, szárazon zörgő hangok.
Ez  a két évszak él velem harmóniában, őket engedem be egészen közel magamhoz a falaim közé.

Kőszegi Szüret

Szüreti Napokon töltöttük a tegnapot, és a harsány vigasság, a szó szerinti színes jókedv, zene, étel, ital mellett jelen volt a líra is, mely mindig ott lapul valahol egészen szelíden.

Mert éppen ez a lényege...

Levél a szélvédőn

Őszi reggeleken mindig vár  a szélvédőn egy-két levél, mely utazik egy darabig velünk a nedves szélvédőn, míg  a szél le nem viszi váratlanul. Lehet rá ugyan felkészülni, vagyis nem igazán váratlan a hirtelen repülés, hiszen a fizika előbb-utóbb teszi a kötelességét, de mégis hiányzik, mikor hirtelen eltűnik.

Évente visszatérő, csendben töltött percek ezek, míg az egyik szemem mindig rajta van a levélen, és drukkolok, hogy MG ne törölje le a szélvédőről idő előtt, mert tisztán akarja látni az utat, és nem is tudja, hogy mi jár a fejemben. 

Ő érthetően az utat figyeli, míg én a levéllel létesítek lelki kapcsolatot.

Béke

A szavaknak- az írottaknak pedig különösen- hatalmuk van. Néha elég csak nyugodt, a lelket feltöltő könyveket olvasni, melyben jó dolgok vannak a szépről, jóról, lelki békéről, szeretetről, és máris megvan a belső mosoly, mely sugárzik.
Míg nem élünk át valamit mi magunk is, addig ismeret csupán, mely nem tud felszívódni, még nem a sajátunk, csak bennünk van, és ez kevés.
El kell jutnunk életünk egy olyan pontjára, melyben valóban megtalál minket egyfajta lényeg, melyre szükségünk van, de még nem voltunk elég érettek arra, hogy megtaláljuk az odavezető utat.
Egyszer csak összeáll egy kép, melyet lassan tisztul, és soha nem lesz tökéletes, csak tisztábban látjuk, mi életünkben a fontos.

Rejtekadó zöld

Fogytak a kilométerek, de egy kis lábrázásra, pár méteres sétára volt szükségünk. 

Aztán MG. meglátott egy a főútról levezető kis utat,  be is kanyarodott, és a zöld kivételesen jól esett.

Meg is jegyeztük a helyet, mert máskor is itt állunk meg. MG csinált pár békaügetés-félét, hogy felfrissüljön, mondta nekem is hogy én is hasonlóval próbálkozzam, de én csak szökdeltem. 

Számomra csak ez a teljesíthető!:-)

Itt a hétvége, borús, esőkopogós, de már nem is várok mást. Ha hétvégére esik, azt sem bánom, indul a mécseses, olvasós kuckósodás. Bele akarok mélyedni a meditációs könyveimbe, és csinálni is a gondolatkiüresítést.

Holnap szüreti napokra megyünk Kőszegre, jó lenne nem ázni.

Meglátjuk, de egyre inkább elfogadó vagyok...

Szünet

Nem sietve még felcsipegetem az utolsó morzsákat, és a maradék korty kávéval zárok...

Hazafelé

Követve a napot

Reggel kelet, délután nyugat felé, mindig nappal szemben menve, lábat lógatva, kilométereket róva, beszélgetve, hallgatva...

Balatoni színárnyalatok

Fiatalon többször előfordultam a Balaton mellett mint valaha, hiszen az akkori barátnőm egy vízparti településen lakott.
Aztán szünet következett, hiányzott a hely, később pedig már nem volt kihez mennem, mert ő az égi vizeket választotta, én pedig egyedül voltam, és romantikus helyen nem jó egyedül sétálgatni, ezt egyszer egy spanyol tengerpari nyaralásomon véstem be  az éppen reménytelenül, de ott és akkor még szerelmes belsőmbe.
MG. megismerése után elkezdtünk újra  a tóhoz járni, és ha csak egy órát is, de Veszprémből is elmegyünk a vízhez, mert a Balaton színe évszakonkénti változásának tanúja akarok lenni.
Az otthon színe, a valahová tartozás zöldeskékje, az egy órába sűrített vágy, telítve valaha volt magány oldásának örök hullámaival.

        

Szeptemberi kék

Miután elintéztük, amit Veszprémben akartunk, úgy döntöttünk, hogy a fagyit a Balaton mellett esszük meg a kéthetente ismételt szükség is szülte, de mindig örömteli szabadnapomon.

A tó vize őszi kék volt, a szeptemberi éghez hasonló a nyári, felkavart iszappal árnyalt türkiz után.

Hosszan és lassan ettem a fagyit vízhez legközelebb eső asztal mellett, miközben több vitorlás is megérkezett a nagyon közeli kikötőbe.

Itt van!

„A csillagászati ősz szeptember 23-ától december 22-éig tart.
Szeptember 23: A napsugarak ismét az Egyenlítőn delelnek 90 fokos szögben. A nappalok és az éjszakák hossza az egész Földön egyforma. Ez az őszi napéjegyenlőség időpontja. Utána a nappalok tovább rövidülnek az északi félgömbön. Vége az Északi-sarkon tartó állandó nappalnak, jön a féléves éjszaka és a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról. Néhány későn érő növény még meghozza gyümölcseit.”

( Wikipédia)

Vélemény: Én pedig örülök! :-) Vártam ezt az évszakot. Mindig várom, és ez már nem is fog megváltozni. Aztán csusszanhatunk is bele a télbe, és szép lesz az átmenet is!

Az utca néha rövid, de néha végtelen.

Egy lány a túloldalon szembe jön velem.

Én mindig erre megyek és mindig ott a lány;

Kicsit lép a havon, fut a nyári napon

ugyanúgy, mint évek óta már...

Az utca néha folyó, néha meg csak sár.

Egy hosszú, sárga hajó a kanyarban megáll

És bármikor, ha megyek mindig ott a lány;

kicsit lép a havon, fut a nyári napon

ugyanúgy, mint évek óta már...

Hol elfogy a ház, az utca véget ér,

ott a lány is a semmibe szalad.

De holnapra itt leszek megint,

mert újra eljön majd...

Itt ideges a beszéd és könnyen sért a szó;

Én sokszor nem is tudom, hogy hogy is lenne jó...

És akkor jön egy mosoly s a lány előttem áll;

kicsit lép a havon, fut a nyári napon

ugyanúgy, mint évek óta már...

Mint évek óta már...

A lány előttem áll.

Mint évek óta már  

Előadás után... After a lecture...

...nem siettem haza, sokáig ittam a kévét, még több ideig ettem a csokoládé szívet. Marcipános volt a belseje és karamellás, diós a teteje. 

A meditációról hallottak még bennem voltak, és igenis van a szavaknak hatásuk, mert lelassultam. A kora vasárnap délután is lassít.

A pincérnő ajánlott egy kávét arra az alkalomra, ha újra mennék.

Visszamegyek egyszer MG-vel is ide kávézni. Együtt még nem voltunk itt, más hangulata lesz.

 

Who'll stop the rain?

Az alig volt nyár után...

...csíp már a levegő.
Kora reggel sms ébresztett, aztán már nem aludtam vissza, kiszagoltam a reggelbe, a hideg szélbe, és turkáltam a melegebb holmik között.
Minden rozsdásodik körülöttem, csak a hajam nem, az persze szürkül, lesz is ma még teendőm vele.
Ha vasárnap este is dolgozom, nem érzem  a hét kezdetét, összemosódnak  a napok,  a munkahelyi lélekápolók és lélekrombolók is. Őszbe illő lélektörténetek, melyet görgetünk előre egyelőre tisztázatlanul.
A nagy egész részei ezek is.

Szójafasírt

Nem mondom, hogy nem szeretem  a húst, de ha lehet, helyettesítem valami mással. 
A "valami más" lehet szója is, vagyis szójagranulátumból is szoktam fasírtot csinálni. Nem túl sok forró vízzel leöntöm (amennyit nagyjából fel is szív), kicsit  állni hagyom, majd kinyomkodom. 
Úgy ízesítem, és készítem el, mintha darált hús lenne, sőt, egy kicsit lehet bátrabban is, mert elbírja. 
Én több fokhagymát tettem bele, egy kis lilahagymát is, mert maradt a görög saláta készítésekor, ami megjegyzem a kedvenc salátám.

Meditáció - A tudatos lelki élet

Mindig csak készültem rá, de nem jutottam el előadásokra, pedig időpont és a hely is megvolt. Mindig csak terveztem, hogy elkezdem, de csak kezdeményeim voltak, melyek abbamaradtak.
Ma elmentem egy előadásra, mely a meditációról szólt, a tudatos lelki életről. Az előadó Dr. Fülöp Sándor( Gunagriha), aki Sri Chinmoy tanítványa volt.
Nem véletlenül voltam ott, és nem is szerencsém volt, hogy most eljutottam oda, hanem ennek így kellett lennie, mert aki ott volt, abban valami már régen elindult,  a mag fejlődött legbelül, mely számomra talán néhány más társammal ma szökkent szárba.
Vehettünk elméleti és gyakorlati útmutatóként szolgáló könyveket, CD-ket, DVD-ket, kaptunk hasznos internetes linkeket. 
Rajtam áll mit kezdek vele,  de most már készen vagyok rá, és soha nem holnap kell elkezdeni, amit akarunk, hanem még ma, és soha nem késő.
Elhatározás, kitartás, fegyelem... Tudom, hogy ezek és még más is kell, de most eljött az időm. 
Elkezdek olvasni, hallgatni, tanulni, érlelem magamban a tudást, és gyakorlom, használom, élem....

Ha közeledik a mécsesek és gyertyák ideje

Feltöltöttem újra a fonott mécsestartó kosaram, nem mintha máskor nem lenne töltve mindig kézre eső távolságban, de az ősz közeledtével még véletlenül sem mutathatja azt, hogy nem készülök fel a korai sötétedésekre és az estékre.
Pislákolnia kell akkor is gyertyának vagy mécsesnek a szobámban, ha ég egy lámpa is, persze éppen csak egy kis lámpa vagy akár kettő, de soha sem a fenti nagy, mert  az otthonbéli elbújós esték kis zugokban fellelhető fényeinek hangulatát szeretem.
A nagy egész is részekből áll...