Október elseje tele volt feladattal és munkával. Teljesítve minden, ami tervezve volt, és ilyenkor jó, hogy vége a napnak. Tegnap ilyenkor tartottam egy kórházi vizsgálattól ( gyomortükrözés), az érzés, hogy ez is kipipálva olyan, mint egy vizsga után lenni: zsibbasztóan lefáradva jó.
Munkahelyen is elvégeztem, amit kellett, későn értem haza, a szemerkélő esőben egy kolléga hazahozott autóval. Éreztem az őszt, a levegőnek nedves levél és föld illata volt.Talán jó lett volna a séta, de hálás vagyok azért is, hogy gyorsan hazaértem.
A gyerekek közül volt aki szerelemről mesélt, 15 évesen bódultan gondol valakire, és ismerkedik az érzéssel.Visszagondoltam az én 15 évesen érzett általam szerelemnek hitt valamire. Aki megismertetett vele 17 éves volt szőke, szemüveges és nagyon jó matekos. Távolról figyeltem az iskolában, próbáltam titokban tartani, hogy mit érzek, ha a folyosón "véletlenül" összefutottunk. Hittem, hogy titokban lehet tartani, és ez volt a szép benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése