2014. augusztus 31., vasárnap

Idei nyár

Nem így terveztük, de ez lett belőle. 
Az időjárás sem befolyásolható akaratunkkal, mint annyi más. Hazamentünk. 
Meleg zoknit húztam, kakaós sütit ettünk, és beleszundítottunk az esőcseppek szüntelen kopogásába...



Szomorúfűz: Maradt még egy csepp ( részlet)


Esik az eső.
A lombok között zápor veri a kertet.
Ólom-szürke az égbolt, zokogó, síró szürkeség ez.
S az eső csak hull, hull a lombokról szerteszét.
Állok az ablaknál, figyelem az eső verte kertet
és csöndembe temetkezem.
Béke telepedik lelkemre...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése