Kedves literátoraim

„…és ez már az ősz, a folyamatos félhomály…”

( Győrffy Ákos)

Nem emlékszem egészen pontosan életem egészen kicsi, szinte homokszemnyi töredékére, ahogy először a került  kezembe került Győrffy Ákos: Haza című könyve. Pedig  szeretnék rá emlékezni, mint mindenre, ami fontos, de az újabb események rárakják a (fél)homályt.
Ha jól emlékszem a könyvtárból hoztam ki. Levettem a polcról  a vékony, jó fogású könyvet, mert  a borítóján a ködös szürkeségben elrejtőzni nem tudó fák megragadták a figyelmem. Szeretem az ilyen hangulatokat, a látványt és a színeket is. Beleolvastam, és tudtam, hogy szeretni fogom.
Miután elolvastam, azonnal elkezdtem keresni a könyvesboltokban, hogy saját példányom is legyen, aztán vettem még egyet ( Kaposváron megállva Pécsre utazva), hogy ajándékba is adhassak belőle.
Részlet a könyvből, mely sokat elárul róla.