Ízlelek is, még jégcsapot is szopogattam gyerekkoromban.
Féltem, hogy meglátja anyu, mert volt rajtam, sapka, kabát, sál, minden, ami kell, hogy meg ne fázzak, és én mégis felelőtlenül hűtöttem a torkom.
De ha egyszer érdekelt a jégcsap íze is, miután megnéztem, megfogtam, az arcbőrömhöz érintettem.
Gyerekkorban ez volt a fontos, nem a torkom.
Felnőtt lettem, de nem teljesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése