2015. február 3., kedd

Reggel



Telihold miatt éjjel nem aludtam, és kevesebb apró pénz volt nálam mint kellett volna, de a portás kisegített, és meghívott a koffein adagomra.
Éhgyomorra nem kellett volna kávét inni, de megtettem, és már bánom, de elraktározom a tapasztalataim a következő reggelekre.
Hazafelé jövet fagyott havat ropogtattam  a cipőtalpammal, és jeget törtem a tócsákon szintén az előbb említett célszerszámmal.
Leellenőriztem, hogy a cinkéknek van-e még kinn élelmük, és megállapítottam, hogy nem kell még pótolnom.
Lenne mit tennem  itthon a délutáni munkaidő előtt, de le kell feküdnöm egy kicsit lehetőleg lelkiismeretfurdalás nélkül. 
Szépek a reggelek, különösen a csípős téli reggelek, élvezem míg lehet, hogy kellőképpen szerethessem majd a tavaszt.
Mert mindig mindennek az ellenkezőjét is...
Megszívlelendő japán mondás:

Hogy ez ember az életét nevetve vagy sírva tölti el - ugyanaz az életidő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése