2014. május 29., csütörtök

Részletek

                    
Már alig látom a nagy egészet, az inkább a hangulat, illat, vagy a zajok, a hőmérséklet, a hőség és a fagy, és minden más érzékszervem inkább megkapja vagy emlékszik rá, mint a szemem. 
Ha sétálok, vagy témát keresek, akkor  is inkább a részleteket keresem, azokat veszem észre, őket látom meg, azt kapja a szemem, mondhatnám úgyis, hogy ajándékba, mert nagyon tudok örülni nekik.
Kivágja a nagy egészből  a pillantásom a darabkákat, be is keretezi rögtön, de soha nem állítja be később sem a nagy egészbe, nem egy puzzle darab, amely beillesztésre vár. 
A részlet megmarad részletnek, valami örök szépnek...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése