Már alig látom a nagy egészet, az inkább a hangulat, illat, vagy a zajok, a hőmérséklet, a hőség és a fagy, és minden más érzékszervem inkább megkapja vagy emlékszik rá, mint a szemem.
Kivágja a nagy egészből a pillantásom a darabkákat, be is keretezi rögtön, de soha nem állítja be később sem a nagy egészbe, nem egy puzzle darab, amely beillesztésre vár.
A részlet megmarad részletnek, valami örök szépnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése